Rém a múltból... 

A sárga csekket nem kell bemutatni, bemutatja az magát. Rendesen. Mindenki találkozott már vele. A szerencsésebbek csak mások kezében látják, a kevésbé szerencsések (vagyis a nagy többség) viszont nap, mint nap találkoznak vele még ma is. 

Ez az "izé", ami nem akar kimenni a divatból. Tehetnek bármit a banki és pénzügyi szakemberek, és főleg az IT-sok. A régi idők egyik utolsó hírmondója még mindig él és virul, me' szeretjük... Illetve nem szeretjük, de annyira a biztosra megyünk, hogy a "kis letépett fecni", az legyen meg 8-10 évig lefűzve, ugye az a biztos... Frászt... Meg aztán mi lenne velünk, egyszeri halandókkal, ha havonta legalább egyszer nem "anyázhatnánk" egy jót a postán, mert lassú az ügyintézés, és egyébként is a Mancika mé' ment el ebédidőre, és a levelet is miért itt kell feladni előttem a sorban, amikor én csak egy csekket akarok befizetni... Sajnos ez a magyar valóság.

Tehát a mai napi kapjuk ezeket nyakló nélkül, és bár számtalan mód van már arra, hogy minden további nélkül a levélszekrényből egyenesen a kukába "vándoroljon", nem lehet kiirtani a sárga csekket.

Pedig senkinek nem jó, kivéve...

Azt, hogy mégis kinek jó, hogy ez még van, az nem kérdés, a Postának, mert mióta elfelejtett elmenni tüntetni az e-mail ellen, azóta a bevétel egy jelentős részét a sárga csekkes sorbanállók teszik ki. Ezt annyira meg is akarja becsülni, hogy olyan rémet helyezett üzembe, mint a sárga csekk befizető automata, ami kb. olyan szörny, mint a nyilvános internet Pont, csak az utóbbinak van értelme. De hívhatnám ezt a pénzügyi kultúra zsákutcájának is. 

Apropó, pénzügyi kultúra

... és pénz és kultúra... A pénz az egészség után a legfontosabb magánügy. Pont. Alapvető igény lenne, hogy a pénzügyeket már az általános iskolában el kezdjék magyarázni, tanítani a diákoknak. Ha ez működne, akkor sokkal hamarabb rájönnénk, hogy csak azért, mert a szolgáltató küldte, még nem biztos, hogy használni is kell azt a nyomorult csekket. És nem szólnék semmit, ha csak öreg nénik meg bácsik állnának sorba, akiknek már az újdonságok nem "fekszenek", de megdöbbentően sok 20-as, 30-as és 40-es éveikben járó embert látok a "szörnyet" szorongatva a kezében a posta előtt a nyitásra várva. Miért?!

Az okokat pedig nagyrészt a pénzügyi kultúra és banki, technikai ismeretek hiánya okozza, illetve az abból adódó bizonytalanság, hogy "így nem lehet baj...". Amúgy sem. Az emberek többsége nem tudja, hogy:

• számos alternatíva létezik a csekkel szemben, ami még kényelmes és olcsó is. (ezekről mindjárt szót is ejtünk.)
• a csekken nem más van, mint egy átutaláshoz szükséges adatok elszórva,
• a banki átutalás gyorsabb,
• a pénztárcában figyelő kártya-hegyből egyet elővéve akár kártyával is fizethető.
• ja, és persze, ha elég mobil vagy, akkor a mobilod is segíthet a csekk befizetésében.

Tehát bizonytalanok vagyunk, félünk, és nem tudjuk, hogy kismillió egyéb mód is van, amivel azt a nyomorult számlát ki lehet fizetni. Ez oly annyira igaz, hogy az egyik nagy bankban végzett felmérés szerint az Internet Bankban a sárga csekk formájú átutalási képernyőt a felhasználók sokkal nagyobb százaléka használja, mint a normál eseti utalást, holott a kettő csak designban tér el egymástól, a funkció meg ugyanaz. De ott ugye olyan, mintha "igazi csekket" látnánk, és a csekk mezőit is "csak" be kell másolni, és akkor nincs baj. Ugyanez a másik funkcióban is működne, de ott a kisördög bennünk, hogy "hátha"...

És lőn, hogy a bank a semmiből is tud pillanatok alatt "terméket" kerálni: megszületik a Sárga Csekk befizetés funkció a NetBankban... És ugye érezzük, hogy ez kb. olyan, mintha lenne egy másik gmail, csak behajtható a levél kis virtuális füle, és be lehet dobni a virtuális postaládába (had tüntessenek már a postások), ahelyett, hogy a "send" gombot nyomjuk...

Díjnet és Távszámla

Az elektronikus számlabemutatás és fizetés már hosszú ideje téma a magyar pénzügyi szektorban. Ennek lényege, hogy az ügyfél nem kapja meg a számlát postán (szegény posta még egy levéllel kevesebb), és a csekket sem. Helyette kap ingyenes online felületet, ahol még keresni is lehet a számálák között és sokféle módon lehet a számlákat befizetni. Sőt, e-mailben kapunk értesítést arról, hogy "határidő van, fizess". 

A két szolgáltató között volt verseny, és aki használni akarta ezeket, mint ügyfél, volt, hogy mind a kettővel kellett szerződnie, mert ugye a T-Csoport (ma már egyszerűen Telekom) csak a Távszámlán volt elérhető, Díjneten nem. De még így is kényelmesebb volt, mert legfeljebb két azonosítót kellett megjegyezni, és a Díjnetben a fő szolgáltatói számlákat látta, a Távszámlán meg mondjuk a mobilt. 

Sajnos ezek a szolgáltatások nem túl ismertek, pedig praktikusak. Igaz, hogy közben az ELMŰ kivált és saját felületet hozott létre az elektronikus számlák kezelésére, és már a Telekom is saját felületet (is) nyújt az ügyfeleinek, így a Távszámla épp megszűnőben van, de a Díjnetet továbbra is érdemes használni.

Régi, bevált alternatívák

Az egyik ilyen alternatíva ami évtizedek óta létezik az a Csoportos beszedés, vagy Felhatalmazás. Itt ugye a nevében is benne van, hogy "majd jól felhatalmazom" a bankot, hogy "vegye-vigye", amikor tetszik. Ezt sokan nem szeretik, mert sok gond volt vele korábban, ma már viszonylag ritkán fordul elő baj, mert a technika sokat fejlődött.

TIPP: akkor használd, ha sokáig (értsd: évekig) fizetsz valamit, aminek a díja változik, és nem is akarsz rá egyáltalán figyelni, működik, kényelmes...

A következő kövület az állandó átutalás. Szintén minden Netbankban ott van. A különbség, hogy Te állítod be, hogy mikor és mennyit akarsz utalgatni. És főleg meddig. A kulcsszó a fix összeg. 

TIPP: akkor használd, ha fix összeget fizetsz, sokáig, és megint csak nem akarsz rá figyelni...

XXI. századi megoldások 

Aki a fizetendő számláit komolyan akarja követni, annak jó megoldást kínálnak az online, kényelmes számlafizetési megoldások. Internet bankon pl. a számlákat az említett hagyományos módon lehet utalni, ez kényelmes, de érdemes kombinálni:

• Hozz létre sablonokat, amiben csak a közleményt és az összeget kell már kitölteni. (Vigyázat, néha változik a számlaszám, amire utalni kell, így ellenőrizni fontos ezt is minden esetben!)
• Használd - ha elérhető az internet bankodban - a Díjnet integrációt, ahol megnézed az összeget, ha egyetértesz, akkor azonnal utalod.

Használhatsz erre Mobilbankot is. Amelyik bank nyújt mobilbank szolgáltatást, ott az eseti átutalások és sablonok rendelkezésre állnak, és egy kattintással elutalhatóak.

Fizess Interneten kártyával. Ezt az integrációt sok Mobilebank is is ismeri, pl. az un. QR kód leolvasásával okos telefonon és annak feldolgozásával.

A bankkártyás fizetés esetén pedig érdemes használni, és figyelni az imént már említett egyedi szolgáltatói megoldásokat. Többek között a legnagyobb távközlési szolgáltatók, de az említett ELMŰ is a saját felületén készíti el az e-számlákat, innen már csak egy kattintás a kártyás fizetés, ami lehet biztonságos, ha okosan használjuk.

És még egy gondolat a végére: Miért jó nekünk, ha az egyes szolgáltatóknál saját profilt hozunk létre a számlák rendezésére? A válasz roppant egyszerű: marketing miatt. Ez pedig nem csak a szolgáltatóknak jó. A személyre szabott ajánlatokat, és kedvezményeket nem kaphatnánk meg a Díjnet vagy egyéb számlaintegrátor oldalon...

Összefoglalva: a sárga csekk, kényelmetlen, elavult dolog, ami ráadásul drága is. Ha igazán mobil vagy, akkor élj a lehetőséggel, és takaríts meg magadnak időt és pénzt, legyél képben! 

"Csekkelj" a Neten!