Ez csak 100 Ft - Ennyi még belefér - Ez nekem jár - Nem ezen fog múlni - Azért dolgozom, hogy legyen valami örömöm...

Nap, mint nap halljuk ezeket a kifogásokat, illetve megállapításokat, amelyek általában az önámítás kategóriába tartoznak. Van hitelkártyánk meg hitelkeretünk, meg áruhitelünk, meg személyi kölcsönünk, meg ez szorozva öttel... És a többség, itt Magyarországon sajnos csak "sakkozik". Sakkozik a hitelekkel, hogy mikor, melyikkel, hogyan tömje be a lyukat, lyukakat. A tapasztaltabbak már párszor kimásztak a spriálból, de sokan újra és újra belekeverednek, mert önmaguknak hazudnak. Természetesen van, amikor a "körülmény" vagy "kényszer" visz rá, hogy eladósodjunk, mivel az élet sohasem fekete vagy fehér, de nagyon sokszor "csak" megalapozatlanul döntünk...

Nos, egy ilyen hosszú indítás után térjünk rá arra, hogy hogyan is tudjuk a döntéseinket megalapozni, hogy később a fent idézett kijelentések miatt ne fájjon a fejünk, és a bűntudat ne ébredjen fel újra és újra bennünk, hogy már megint tovább nyújtóztunk, mint ameddig a takarók ér.

Kiadások és bevételek menedzselése

Természetesen a számokra kellene építeni a döntéseket, mivel azok a makacs dolgok, és bőven megmutatják, hogy mi az, amit lehet és mit nem kéne már a havi költségvetésbe "beszuszakolni". Kijelenthetjük, hogy aki valamilyen bevétellel rendelkezik, alapvető számításokat a jövőre nézve szokott végezni. Vagyis: amikor megjön a fizetés (maradva a nagy átlagnál), akkor előkerül a papír meg a ceruza (esetleg egy Excel fájl) és jól elkezdjük számolni, hogy mire kell adott hónapban költeni. Ez a "mini költségvetés". És ez különböző szintekre bomlik:

Vannak tudatosabbak, és vannak az "önámítók". Önámítók, akik nem gondolják igazán végig a "hónapot". Rajzolnak két oszlopot, és az állandó kiadásokat beírják, majd örömmel konstatálják, hogy még 20/50/100 ezer forint marad is, de jó... Csakhogy: nem nézik ott helyben, hogy lesznek ad-hoc kiadások, sokan még a napi bevásárlást vagy ebédet sem írják fel a listára, csak különféle hiteleket és a rezsit. 

A tudatosabbak viszont számos egyéb körülményt is figyelembe vesznek, és kisebb "könyvvitelt" vezetnek magunknak: céltartalékokat képeznek, megtakarítási célokat állítanak fel, következtetéseket vonnak le, amivel igyekeznek racionalizálni a kiadásaikat, akár azzal, hogy másik bankszámla csomagot választanak, mert igen, a banki költséget sem szabad lehagyni a kiadások listájáról!

Tévedés

Tévedés azt hinni, hogy csak aki "jobban" keres, az tudja komolyabban menedzselni a pénzügyeit, mivel sokszor pont az alsó-közép jövedelmi kategóriába eső emberek esnek önámításba, majd önsajnálatba. Szinte minden esetben lehet találni olyan tételt amit, nem vagy másként kellett volna havonta intézni.

Segédprogramok

A kiadásaink és bevételeink menedzseléséhez számos segítséget találhatunk. Ezeket a programokat hívják Personsal Finance Manager (PFM) rendszereknek. És bármelyik (APP vagy Play) Store-ban számos applikációt találhatunk, vannak jobbak és vannak kevésbé jók. Az, hogy melyik jó vagy rossz, a saját igényeink alapján kell eldöntenünk.

Hogyan válasszunk PFM-et?

Konkrét APP-ot ajánlani nagyjából felesleges, mert mindenkinek más fog tetszeni, azt kell számba venni, hogy mire akarjuk használni, milyen igényeink vannak, ehhez pedig a következőket kellene végiggondolni:

• Hány és hányféle eszközön szeretnénk használni? A telefonra optimalizált programok elvileg hasznosak, mert minden kiadást és bevételt lényegében azonnal tudunk rögzíteni. Elvileg. Gyakorlatilag: a kis képernyőn (ami "könyveléshez" tényleg kicsi) egy idő után fárasztó pötyögni. És ilyenkor nagyon jó, ha van van mondjuk tabletes és/vagy asztali verziója is az adott applikációnak, és máris a keresztplatform előnyeit élvezhetjük, főleg, ha ezek még szinkronban is vannak. 
• A következő szempont, hogy akarunk-e kártyákat/számlákat kezelni? Ezek egyenlegét vezetni? Ha igen, akkor olyan alkalmazás kell, ahol erre van lehetőség és még kényelmes is.
• Hányféle kiadási és bevételi kategóriát akarunk vezetni? Ez is egy fontos kérdés, mert sok esetben csak az előre beépített kategóriákból lehet választani, ami nem feltétlenül elégíti ki az igényeinket. De az sem jó, ha van egy rakás felesleges kategória, amit folyton végig kell nyálazni, mert nem lehet törölni.
• Mi a tranzakció bevitel módja? Mennyire körülményes ez? Fontos kérdés, mert aki komolyan akarja ezt használni, annak akár napi több tételt is rögzíteni kell, nem mindegy, hogy kézre áll-e az alkalmazás vagy sem?
• Lehet-e külső állományt importálni? Nagyon hasznos, ha a például a banki számlatörténetet be tudjuk importálni az APP-ba, sok gépeléstől kíméljük meg magunkat.

Ezen szempontok egy részét eldöntjük, utána pedig irány a próba! Nagyon fontos, hogy addig ne vásárolgassunk "pro" verziókat, amíg nem vagyunk biztosak abban, hogy tényleg használni akarjuk az APP-ot. Továbbá azt is meg kell nézni, hogy miért fizettetnek velünk. Aki pl. azt korlátozza, hogy az alapverzióban nem rögzíthetünk csak napi 3-5 tranzakciót, azt élből dobni kell, mert ebből látszik, hogy semmi ötletük az adott fejlesztőknek, csak pénzt akarnak keresni. Fizetni csak tényleg hasznos és kényelmes szolgáltatásokért szabad.

Banki PFM-ek haszna

A legtöbb PFM APP vagy szolgáltatás kb. két hét alatt megbukik, mert sokat kell szöszmötölni vele. A kezdeti lelkesedés alábbhagy hamar, amikor időhiány/kedvhiány miatt nem vezetjük tovább a nyilvántartást. Ennek megelőzésére legjobb, ha valamelyik bank PFM rendszerét használjuk. De miért jobb az?

Persze azért, mert mi az eBanking Blog neve alatt írunk, és biztos ezt akarjuk nyomni. Hát nem. Ennél sokkal egyszerűbb a magyarázat: a banknál ott van a számlatörténetünk, és a kártyás vásárlásaink. Ha pedig a bank előre bekategorizálja nekünk a tranzakcióinkat, akkor sok fáradságtól megkíméljük magunkat. A banki PFM-ek ugyanis erre építenek: előre kategorizálnak, ami akár 95%-ban jó is lehet, és utána már csak kedvünkre "játszunk" ezekkel az adatokkal, így sokkal könnyebb elkerülni, hogy belefásuljunk a kiadások vezetésébe. Magyarországon több bank is ad PFM modult, ezeket különféle fantázia néven, érdemes tehát után nézni. Esetleg a demó megoldásokat kipróbálni.

Technika mindenek felett

Ha nem akarunk vagy tudunk banki PFM-et használni, akkor célszerű körülnézni. Van sok olyan megoldás, ami tovább egyszerűsíti az eseti kiadások rögzítését. Ilyen például, ha okos órára "kivezetett" APP-ot használunk, ahol tényleg csak két tapintás, és bevittük az épp aktuális költést. Vagy éppen QR-kódot kezelni tudó APP-ot használunk, vagy akár diktálhatunk a telefonunknak, óránknak. A fejlődés tehát segít ennek az alapvetően unalmas témának a kezelésében, és abban, hogy ne adjuk fel a kiadások vezetését.

Következésképpen

Ha tudatosak akarunk lenni, akkor nem csak előre tervezünk, hanem a múltra is támaszkodunk. 1-2 hónap PFM után tisztán látjuk, hogy mire megy el a pénzünk, mire mondhatjuk és mire nem, hogy "belefér". Számos dologgal szembesít minket egy jól vezetett nyilvántartás: sokan emiatt mondtak le a cigarettáról, mert itt tud igazán "ütni", hogy ez akár több 10 ezer Ft is lehet havonta, és bizony itt látszik, hogy a "sok kicsi sokra megy". A pénzügyi kultúra, a pénzügyi tudatosság fejlesztéséhez nélkülözhetetlen, hogy valamilyen módon ne menedzseljük magunkat! 

Utalva a címre: az egyenleged nem csak a számlaegyenleged, hanem minden, ami az adott pénzügyi időszakban "történik" Veled. Döntést pedig csak erre alapozva lenne szabad hozni!

Ezt a témát még mi is folytatjuk!